-
@ henkypenky
2025-05-06 16:11:35India csökkentené az atomerőművek építési idejét ambiciózus nukleáris céljai eléréséhez
India célja, hogy a jelenlegi 10 évről a „világszínvonalú” 6 évre csökkentse atomerőművi projektjeinek kivitelezési idejét, hogy elérje a 2047-re kitűzött, 100 GW beépített nukleáris kapacitást.
Az SBI Capital Markets (az Indiai Állami Bank befektetési banki leányvállalata) jelentése szerint ez segítene mérsékelni a korábbi költségtúllépéseket, és vonzóbbá tenné az országot a globális befektetők számára.
A jelentés szerint a jelenlegi, mintegy 8 GW kapacitás és a csak 7 GW-nyi építés alatt álló kapacitás mellett „jelentős gyorsítás” szükséges a célok eléréséhez.
A kormány elindította a „nukleáris energia missziót”, amelyhez körülbelül 2,3 milliárd dollárt (2 milliárd eurót) különített el K+F-re és legalább öt Bharat kis moduláris reaktor (BSMR) telepítésére, de további kihívásokat kell megoldania a célok eléréséhez.
Az építési idők csökkentése kulcsfontosságú, de a jelentés átfogó rendszerszintű reformokat is javasol, beleértve a gyorsabb engedélyezést, a földszerzési szabályok egyszerűsítését, az erőművek körüli védőtávolság csökkentését, és a szabályozó hatóság (Atomic Energy Regulatory Board) nagyobb önállóságát.
A jelentés szerint a nemzet korlátozott uránkészletei miatt elengedhetetlen az üzemanyagforrások diverzifikálása nemzetközi megállapodások révén, valamint az indiai nukleáris program 2. és 3. szakaszának felgyorsítása.
India háromlépcsős nukleáris programja célja egy zárt üzemanyagciklus kialakítása, amely a természetes uránra, a plutóniumra és végül a tóriumra épül. A 2. szakaszban gyorsneutronos reaktorokat használnak, amelyek több energiát nyernek ki az uránból, kevesebb bányászott uránt igényelnek, és a fel nem használt uránt új üzemanyaggá alakítják. A 3. szakaszban fejlett reaktorok működnek majd India hatalmas tóriumkészleteire alapozva.
2025 januárjában az indiai Nuclear Power Corporation (NPCIL) pályázatot írt ki Bharat SMR-ek telepítésére, először nyitva meg a nukleáris szektort indiai magáncégek előtt.
Eddig csak az állami tulajdonú NPCIL építhetett és üzemeltethetett kereskedelmi atomerőműveket Indiában.
A Bharat SMR-ek (a „Bharat” hindiül Indiát jelent) telepítése a „Viksit Bharat” („Fejlődő India”) program része.
Engedélyezési folyamat: „elhúzódó és egymásra épülő”
A Bharat atomerőmű fejlesztésének részletei továbbra sem világosak, de Nirmala Sitharaman pénzügyminiszter júliusban elmondta, hogy az állami National Thermal Power Corporation és a Bharat Heavy Electricals Limited közös vállalkozásában valósulna meg a fejlesztés.
Sitharaman hozzátette, hogy a kormány a magánszektorral közösen létrehozna egy Bharat Small Reactors nevű céget, amely SMR-ek és új nukleáris technológiák kutatás-fejlesztésével foglalkozna.
Az SBI jelentése szerint javítani kell az SMR programot, mert az engedélyezési folyamat jelenleg „elhúzódó és egymásra épülő”, és aránytalan kockázatot jelent a magánszereplők számára a reaktorfejlesztés során.
A program „stratégiailag jó helyzetben van a sikerhez”, mert szigorú belépési feltételeket támaszt, így csak komoly és alkalmas szereplők vehetnek részt benne.
A kormánynak azonban be kellene vezetnie egy kártérítési záradékot, amely védi a magáncégeket az üzemanyag- és nehézvíz-ellátás hiányától, amely az Atomenergia Minisztérium (DAE) hatáskörébe tartozik.
A jelentés szerint mind az üzemanyag, mind a nehézvíz ellátása a DAE-től függ, és „a hozzáférés hiánya” problémát jelenthet. India legtöbb kereskedelmi atomerőműve hazai fejlesztésű, nyomottvizes nehézvizes reaktor.
A jelentés szerint: „A meglévő szabályozási hiányosságok kezelése kulcsfontosságú, hogy a magánszektor vezethesse a kitűzött 100 GW nukleáris kapacitás 50%-ának fejlesztését 2047-ig.”
Az NPCIL nemrégiben közölte, hogy India 2031–32-ig további 18 reaktort kíván hozzáadni az energiamixhez, ezzel az ország nukleáris kapacitása 22,4 GW-ra nő.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint Indiában 21 reaktor üzemel kereskedelmi forgalomban, amelyek 2023-ban az ország áramtermelésének körülbelül 3%-át adták. Hat egység van építés alatt.
Roszatom pert indított a leállított Hanhikivi-1 projekt miatt Finnországban
Az orosz állami Roszatom atomenergetikai vállalat pert indított Moszkvában a finn Fortum és Outokumpu cégek ellen, és 227,8 milliárd rubel (2,8 milliárd dollár, 2,4 milliárd euró) kártérítést követel a finnországi Hanhikivi-1 atomerőmű szerződésének felmondása miatt – derül ki bírósági dokumentumokból és a Roszatom közleményéből.
A Roszatom a „mérnöki, beszerzési és kivitelezési (EPC) szerződés jogellenes felmondása”, a részvényesi megállapodás, az üzemanyag-ellátási szerződés megsértése, valamint a kölcsön visszafizetésének megtagadása miatt követel kártérítést.
A Fortum a NucNetnek e-mailben azt írta, hogy „nem kapott hivatalos értesítést orosz perről”.
A Fortum 2025. április 29-i negyedéves jelentésében közölte, hogy a Roszatom finn leányvállalata, a Raos Project, valamint a Roszatom nemzetközi divíziója, a JSC Rusatom Energy International, illetve a Fennovoima (a Hanhikivi projektért felelős finn konzorcium) között a Hanhikivi EPC szerződésével kapcsolatban nemzetközi választottbírósági eljárás zajlik.
2025 februárjában a választottbíróság úgy döntött, hogy nincs joghatósága a Fortummal szembeni követelések ügyében. „Ez a döntés végleges volt, így a Fortum nem része a választottbírósági eljárásnak” – közölte a cég.
A Fortum 2015-ben kisebbségi tulajdonos lett a Fennovoima projektben, de a teljes tulajdonrészt 2020-ban leírta.
A Fennovoima konzorcium, amelyben a Roszatom a Raos-on keresztül 34%-os kisebbségi részesedéssel rendelkezett, 2022 májusában felmondta a Hanhikivi-1 létesítésére vonatkozó szerződést az ukrajnai háború miatti késedelmek és megnövekedett kockázatok miatt.
A projekt technológiája az orosz AES-2006 típusú nyomottvizes reaktor lett volna.
2021 áprilisában a Fennovoima közölte, hogy a projekt teljes beruházási költsége 6,5–7 milliárd euróról 7–7,5 milliárd euróra nőtt.
2022 augusztusában a Roszatom és a Fennovoima kölcsönösen milliárdos kártérítési igényt nyújtott be egymás ellen a projekt leállítása miatt.
A Fennovoima nemzetközi választottbírósági eljárást indított 1,7 milliárd euró előleg visszafizetéséért. A Roszatom 3 milliárd eurós ellenkeresetet nyújtott be. Ezek az ügyek jelenleg is nemzetközi bíróságok előtt vannak.
Dél-koreai delegáció Csehországba utazik nukleáris szerződés aláírására
Egy dél-koreai delegáció 2025. május 6-án Csehországba utazik, hogy részt vegyen egy több milliárd dolláros szerződés aláírásán, amely két új atomerőmű építéséről szól a Dukovany telephelyen – közölte a dél-koreai kereskedelmi, ipari és energetikai minisztérium.
A delegáció, amelyben kormányzati és parlamenti tisztviselők is vannak, kétnapos prágai látogatásra indul, hogy részt vegyen a szerdára tervezett aláírási ceremónián.
A küldöttség találkozik Petr Fiala cseh miniszterelnökkel és Milos Vystrcil szenátusi elnökkel is, hogy megvitassák a Dukovany projektet.
Fiala múlt héten bejelentette, hogy Prága május 7-én írja alá a Dukovany szerződést a Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP) céggel.
A cseh versenyhivatal nemrég engedélyezte a szerződés aláírását a KHNP-vel, miután elutasította a francia EDF fellebbezését.
A versenyhivatal április 24-i döntése megerősítette a korábbi ítéletet, amelyet az EDF megtámadott, miután 2024 júliusában elvesztette a tenderpályázatot a KHNP-vel szemben.
Ez lehetővé teszi, hogy a két dél-koreai APR1400 reaktor egység szerződését aláírják Dukovanyban, Dél-Csehországban. A szerződés az ország történetének legnagyobb energetikai beruházása, értéke legalább 400 milliárd korona (16 milliárd euró, 18 milliárd dollár).
A szerződést eredetileg márciusban írták volna alá, de a vesztes pályázók (EDF, Westinghouse) fellebbezései, dél-koreai politikai bizonytalanságok és a cseh cégek lokalizációs igényei miatt csúszott.
A KHNP januárban rendezte a szellemi tulajdonjogi vitát a Westinghouse-zal, amely korábban azt állította, hogy a KHNP az ő technológiáját használja az APR1400 reaktorokban.
A szerződés aláírása Dél-Korea első külföldi atomerőmű-építési projektje lesz 2009 óta, amikor a KHNP négy APR1400 reaktort épített az Egyesült Arab Emírségekben, Barakahban.
Csehországban hat kereskedelmi reaktor működik: négy orosz VVER-440-es Dukovanyban, két nagyobb VVER-1000-es Temelínben. Az IAEA szerint ezek az egységek a cseh áramtermelés mintegy 36,7%-át adják.
Az USA-nak „minél előbb” új reaktort kell építenie – mondta a DOE jelöltje a szenátusi bizottság előtt
Az USA-nak minél előbb új atomerőművet kell építenie, és elő kell mozdítania a fejlett reaktorok fejlesztését, engedélyezését és telepítését – hangzott el a szenátusi energiaügyi bizottság előtt.
Ted Garrish, aki a DOE nukleáris energiaügyi helyettes államtitkári posztjára jelöltként jelent meg, elmondta: az országnak új reaktort kell telepítenie, legyen az nagy, kis moduláris vagy mikroreaktor.
Az USA-ban jelenleg nincs épülő kereskedelmi atomerőmű, az utolsó kettő, a Vogtle-3 és Vogtle-4 2023-ban, illetve 2024-ben indult el Georgiában.
„A nukleáris energia kivételes lehetőség a növekvő villamosenergia-igény megbízható, megfizethető és biztonságos kielégítésére” – mondta Garrish, aki tapasztalt atomenergetikai vezető. Szerinte az USA-nak nemzetbiztonsági okokból is fejlesztenie kell a hazai urándúsító ipart.
Vizsgálni kell a nemzetközi piacot és a kormányközi megállapodások lehetőségét az amerikai nukleáris fejlesztők és ellátási láncok számára, valamint meg kell oldani a kiégett fűtőelemek elhelyezésének problémáját.
1987-ben a Kongresszus a nevadai Yucca Mountain-t jelölte ki a kiégett fűtőelemek végleges tárolóhelyének, de 2009-ben az Obama-adminisztráció leállította a projektet.
Az USA-ban az 1950-es évek óta mintegy 83 000 tonna radioaktív hulladék, köztük kiégett fűtőelem halmozódott fel, amelyet jelenleg acél- és betonkonténerekben tárolnak az erőművek telephelyein.
Garrish korábban a DOE nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára volt (2018–2021), jelenleg az Egyesült Haladó Atomenergia Szövetség igazgatótanácsának elnöke.
Egyéb hírek
Szlovénia közös munkát sürget az USA-val a nukleáris energiában:
Az USA és Horvátország tisztviselői együttműködésről tárgyaltak Közép- és Délkelet-Európa energiaellátásának diverzifikálása érdekében, különös tekintettel a kis moduláris reaktorokra (SMR). Horvátország és Szlovénia közösen tulajdonolja a szlovéniai Krško atomerőművet, amely egyetlen 696 MW-os nyomottvizes reaktorával Horvátország áramfogyasztásának 16%-át, Szlovéniáénak 20%-át adja. Szlovénia fontolgatja egy második blokk építését, de tavaly elhalasztotta az erről szóló népszavazást.Malawi engedélyezi a Kayelekera uránbánya újraindítását:
A Malawi Atomenergia Hatóság kiadta a sugárbiztonsági engedélyt a Lotus (Africa) Limited számára, így újraindulhat a Kayelekera uránbánya, amely több mint egy évtizede, 2014 óta állt a zuhanó uránárak és biztonsági problémák miatt. A bánya 85%-át az ausztrál Lotus Resources helyi leányvállalata birtokolja. A Lotus szerint a bánya újraindítása teljesen finanszírozott, kb. 43 millió dollár (37 millió euró) tőkével.Venezuela és Irán nukleáris együttműködést tervez:
Venezuela és Irán a nukleáris tudomány és technológia terén való együttműködésről tárgyalt. Az iráni állami média szerint Mohammad Eslami, az Iráni Atomenergia Szervezet vezetője és Alberto Quintero, Venezuela tudományos miniszterhelyettese egyetemi és kutatási programok elindításáról egyeztetett. Venezuelában nincs kereskedelmi atomerőmű, de 2010-ben Oroszországgal írt alá megállapodást új atomerőművek lehetőségéről. Iránnak egy működő atomerőműve van Bushehr-1-nél, egy másik ugyanott épül, mindkettőt Oroszország szállította.